Púpi, neked megvan a TB-kártyád? :)
praxis.blog.hu/2015/04/26/az_ugyelet_hagyta_meghalni_a_beteget_mert_nem_volt_taj_kartyaja

eszméletlen ez a csávo)))))))))))))))

Ugyan, hát pár nap múlva megy Berlinbe, nyilván EU-s TB kártyája is van

Mekkora sírás lesz itt, amikor rájön, hogy fényévekkel van lemaradva a programozásban (is)...

Több éves lemaradásban van (ebben is), de majd ő, ezzel a mentalitással majd pár hét alatt behozza, hogyne! LOL

Majd egy évtized, mire behozza, csak addigra (már megint) elavult lesz ez a tudása (is)...

Németországban kapkodnak az ilyen gánymesterek után egyébként!

Az érpataki polgármester megmondja, mi a szerelem
www.youtube.com/watch?v=8_SFHGIMmQ8

A Mávinform szerint elvágtak egy kábelt Cegléd és Abony között, és emiatt meghibásodott a biztosítóberendezés is. A Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Záhony vasútvonalon a délutáni járatok akár 20-50 percet is késhetnek.


tex........

Cegléd... Olika és Lacika barátainak elkezdődött a délutános műszak

vele nem mert megverekedni a tarhás disznó ugye????))))))

vele sem

Az más, ofkorz.

Az más.

De. Aaron segge. Mert buzi.

Sodi mit szeretnél Anditól? Mi lenne akkor ha bocsánatot kérne?

sodi néha egy szórakoztató idiótának tűnik, de ilyenkor kiderül, hogy tényleg egy nagy fasz......a csaj helyébe ugy tökön rugtam volna azt a barmot, hogy beszarik....

Hát, igazából még azt sem.

Most úgy belegondoltam... ha most felhívna, kifejezetten kellemetlen lenne.
Azt az érzést kergetem, amit 2013-ban megtapasztaltam nála.

Szerintem valójában nem tőle akarok bármit is, csupán a büszkeságemet sérti a mód, ahogyan egy jó szó nélkül el lettem zavarva.

Akárhogy is nézzük, kegyetlenség, hogy elérte, hogy ennyire bízzak benne, majd hogy utána, amikor erre a bizalomra építve mertem egy másik országba költözni, és a megbolondulásáig ott is maradni, szánt szándékkal cserben hagyott.

Én direkt nem titkolok el semmit, amikor megismerek valakit. Amikor először beszéltünk, és utána az első kiutazásom előtti Skype-beszélgetések során fel lett minden sorolva: jobbikos ismerősök, gárdaperes beavatkozás, egyedi egzisztenciális körülnények, minden, amit negatívnak tudtam érezni, hogy ne lehessen később meglepetés, és erre az alapra épült rá a későbbi ismertség.

Ehhez képest, hogy én a későbbi problémák megelőzése érdekében a negatívumok felsorolásával indítok, kegyetlenség, hogy erre az alapra mégis bizalmat épített, amit utána lerombolt, miközben én nem azt vártam volna, hogy akadályozza az életemet, hanem éppen hogy abban hittem, hogy van annyira okos és empatikus, hogy ő lesz az, aki megoldja.

Megtalálom ugyanezt az életérzést máshogyan, és nélküle is, csak bántó, hogy épp az az ember támadt rám annyira, mint amennyire személyes ismerősöm soha korábban, amit annyira tiszteltem, és akiben annyira bíztam, mint egyetlen személyes ismerősömben sem korábban.

Utálok vetíteni, ezért mindig felsorolom a negatívumokat is magamról már az első találkozás alkalmával, hogy ne legyen később meglepetés. Persze a pozitívumok mellett, de tényszerűen semmit sem elhallgatva.

Ehhez képest azt, hogy én bármiben is csalódást lettem volna képes okozni, cáfolom.

Ő lesz az, aki megoldja az életedet???

Te eddig kiét ,,oldottad meg'' pozitívan?
A saját életedet neked kell rendbe hoznod, nem másnak...

Igazából csináljon amit akar, nem érdekel.

2013-ról 2014-re még saját bevallása szerint is eltávolodott attól az életérzéstől, ami mellette elvarázsolt ("igen, SoDI, ez így volt 40 évig, de most ez megváltozott").

Hogy a fenébe tud valami 39-ről 40 éves korára alapjaiban megváltozni, fene sem érti, még akkor sem, ha korábban nem volt szerencséje sok tahó albérlőhöz, akik ebben az évben egymás után találták meg őt.

Ő maga mögött hagyta ezt az életérzést, én pedig tőle függetlenül igyekszem tovább elérni, és közelíteni hozzá.

Ennyi.

Egyébként arra figyeltem fel Berlinben is, hogy amikor éppen bőven volt pénzem, amikor eszem ágában sem volt írni a csajnak semmit. Helyette elmentem bulizni az éjszakába, illetve hétköznap egyéb érdekes programokra - akár könyvesboltba, akár egyetemi marketing-előadásra, akár iskolai sörözésre, akár máshova.

Tehát a bizonytalanság volt elsősorban az, ami a berlini tartózkodásomat meg tudta számomra, és az elkeseredésemen keresztül számára is keseríteni.

Most azon kell dolgoznom, hogy legközelebb úgy lehessek ott, hogy ez a bizonytalanság már ne legyen osztályrészem. Ha biztonságban tudok ott lenni: van biztos, hosszútávú szállásom és kiszámítható pénzem, sokkal könnyebben tudok részese lenni annak az életérzésnek, amit 2013 óta kergetek.

Úgyhogy tanulok tovább. Nyelvet és szakmát.
Ez a legértelmesebb dolog, amit tehetek.

Hogy legközelebb felkészülten mehessek vissza.

A csajt meg hagyom a francba.

Bujdosson kedvére a semmi elől, ha ilyen hülye.

Nélküle is megszerzem azt az ismertségi kört és életérzést, amivel úgy azonosítottam őt még tavaly is, hogy akkor már egészen máshol mozgott.

Ennyi.

Ez lefordítva: egész nap Fórizsnak sírtál Angyi miatt és mostanra sikerült kipofoznia a fejedből őt???

Barcelonában hozzászokott a jó élethez.

Aztán jött a válsá, és el kellett jönnie onnan.

Berlinben berendezkedett szerény, de szabad művészéletre.

Aztán megtapasztalta, hogy kellemetlen tud lenni, ha párhavonta más idegennek osztja meg a lakását.

Közben összejött a jól kereső, méregdrága iMac-kel dolgozó grafikussal, és a vállalkozása is kezdett jövedelmező lenni.

Erre visszajött a kényemes luxusélet utáni vágy, ami ismét megváltoztatta őt, és fillérbaszó kapitalistává tette megint.

Az antikapitalista korszaka, amivel a szerényebb éveket ideologizálta meg, hirtelen szertefoszlott.

összekeversz saját magaddal

Ez a laza antikapitalista, fuck the system hozzáállás volt, ami elvarázsolt, meg az ezzel járó légkör, erre kiderült, hogy ez csak kényszer volt, meg a helyzetének megideologizálása, de amint van lehetőség pénzes pasiba kapaszkodni, és pénzes vállalkozásba, lecsap rá, mint gyönygtyúk a takonyra.

Pont az ellenkezőjének bizonyolt a csaj a végén, mint aminek korábban mutatni próbálta magát. Úgy tűnt, az ismerőseim között ő a leginkább szabadabb, és rendszerfüggetlenebb, aki úgy tud boldog lenni, hogy a minimálisra szorítja a kozumfogyasztását, de aztán kiderült, hogy csupán ideologizálja a szűkösebb éveit, és valójában kapitalistább és teljesítményfetisisztább a legvadabb kapitalistánál is.

Ennyi

Úgyhogy az érzést kergetem tovább, azért dolgozom tovább, de immár szigorúan nélküle.

Ennyi.

Nem kergetem tovább azt, aminek valójában az ellenkezője, és aminek csak mutatta magát. Ennyi.

Szigorúan nélküle.
De akkor is szemétség volt, hogy ennyire másnak mutatta magát.

Elvarázsolt, hogy ő "nem olyan", erre kiderült, hogy olyanabb az olyannál, csak ideologizálja az éppen szar helyzetét.

Gáz. Gáz, mert elhittem, hogy másként van.

Mindegy.

Az életérzés, amit megmutatott, jó, ezért dolgozom érte tovább.

Ennyi.
Na meló, csá.

aha

Kurva jó, hogy elvarázsol, hogy van ilyen ember, aki egyszerre életképes és rendszerfüggetlen, aztán kiderül, hogy nem is annyira van.

mindegy

München előtt Nyíregyen halálra dolgozta magát.
Utána Münchenben.
Utána Barcelonában, de ott már úgy, hogy fasza jólétben.

Utána jött az antikapitalista, juszt sem dolgozom halálra magam, 500 euróból is megélek időszaka Berlinben.

Majd 2-3 év után rájött, hogy mégis szereti a jólétet ott is.

Inkább nyitott személyiség, ez a titka.
Ez én is tudom, csak túlságosan beszűkített, hogy rá koncentráltam.

És ezzel mégis mi a baj van?

Jó, hát azért láttam azt is közben, hogy hacsak teheti, biciklire pattan, hogy spóroljon a metrójeggyel. Miközben én el nem tudtam képzelni a berlini létet bérlet nélkül.

Szóval azért az ő szabadságát némileg több pénzzel tudom igazán elképzelni. :)

Nem pedig úgy, hogy én fizetem neki a 15 ezres domain regisztrációkat is, mert annyira nincs pénze, hogy hetekig nincs lapotomra, mert ahhoz sem tudja a töltőt hetekig pótolni.

Jó, hát azért láttam azt is közben, hogy hacsak teheti, biciklire pattan, hogy spóroljon a metrójeggyel. Miközben én el nem tudtam képzelni a berlini létet bérlet nélkül.

Szóval azért az ő szabadságát némileg több pénzzel tudom igazán elképzelni. :)

Nem pedig úgy, hogy én fizetem neki a 15 ezres domain regisztrációkat is, mert annyira nincs pénze, hogy hetekig nincs lapotomra, mert ahhoz sem tudja a töltőt hetekig pótolni.

A képmutatás.

A legszabadabb antikapitalistának mutatta magát, akit valaha ismertem.

Én a legkapitalistább fillérbaszónak bizonyult, akit valaha ismertem.

Hetekig nincs laptopja.

Jó, azt a spórolós formát, amit ő felvett, én nem tudom elképzelni, ez igaz. Ezért is hajtok a kinti melóra, mert már tudom, hogy első a biztonság, és ha már az megvan, akkor tudok nyugodtan bármi máson gondolkodni.

Berlinben belekóstoltam a bizonytalanságba, és nem ízlett.

Nem hiába lépek kettőt hátra a melóhelyen is. Jobb, ha így ér a felismerés, hogy modernizálnom kell a tudásomat, mintha akkor érne, amikor már egzisztenciális tétje van.

Az varázsolt el, hogy úgy vannak elvei, hogy ez nem jár számára hátránnyal.

Itthon azt láttam, hogy van RGL az elveivel, oszt rábaszik.
Van Törpapa az elveivel, és a végén ő is rábaszik.
Van Eszter az elveivel, és megfingatják érte.

Voltam én az elveimmel, és van a rendőrlista-ügyem.

De ennek ellenére nem feltétlenül kell sem betagozódni, sem rábaszni. Ez tetszett.

A biztonságra törekszem már.
A szabadságra, amit viszont biztonsággal ágyazok meg.

AZÉRT járok nyelvtanárokhoz, hogy derüljön ki, ha valami még szar a tudásomban, ne kint keseredjek el. Ha felszínre kerül egy gyenge pont, ÖRÜLÖK NEKI, mert jobb itt és most, mint később, és odakint.

AZÉRT járok be lelkesen a melóhelyre, és próbálom felvenni a ritmust, hogy derüljön ki, ha vannak lyukak a tudásomban, derüljön ki, ha valami nem korszerű, és még nem piacképes benne. Ha felszínre kerül valami ilyesmi, nem keseredek el, hanem pont hogy ÖRÜLÖK NEKI, mert jobb itt és most, mint később, és odakint.

Ennyi.

Ha megvan a biztonság, lazán odasétálok Andihoz is, akár "csak úgy", vagy fasz tudja, de a lényeg, hogyha megvan a biztonságérzek, már is fogok akarni, hanem szarom le.

Na, pont akkor veszem fel vele újra a kapcsolatot, amikor már kellően magabiztos leszek ahhoz, hogy egyébként simán szarnám már le, mert nem kell nekem tanítás, vagy segítség.

Ennyi.

Ez a lényeg. Most derüljön ki a nyelvtudás és a szakmai tudás tekintetében is, ha valami még szar, és most derüljön ki, ha még nem tudok biztonságosan kimenni, ne még egyszer kint.

Minden MOST derüljön ki.

Azért megyek el itthonról reggel, és vagyok távol estig, hogy derüljön ki, ha valami még szar, kerüljön felszínre, kristályosodjon ki, legyen tiszta.

Ne kint vagy később derüljön ki, ha valamiről azt hiszem, hogy tudom, miközben még nem, hanem itt és most.

Kifejezetten örülök neki, mert derüljön csak ki.

Ne akkor szakadjon már, amikor már komoly egzisztenciális tétje lenne.

Ne akkor szakadjon RÁM, na :)

Életveszély van, hahó.
Pont ez a lényeg.

Kurva gyorsan derüljön ki minden hiányosság.

Mert különban hajlamos vagyok belesüllyedni abba, hogy "na, fasza már a nyelvtudás, mehetünk". Fasza már a szakmai gyakorlat, mehetünk.

Oszt nem akarok akkor pofára esni, amikor már tétje van.

MOST érjen minden, amikor még van időm és lehetőségem javítani. Erről szól az életveszély, amiről beszéltem.

Az az életveszély, ha nem derülnek ki a súlyos hiányosságok még azelőtt, mielőtt komoly tétje lenne az életemre nézve.

És az életveszély ELHÁRÍTÁSA, ha minden szépen időben kiderül.
Itt és most.

Kifejezetten hajszolom a pofára eséseket, mert most történjenek. Ne később, vagy kint, amikor már tétje van.

Szakmailag és nyelvtudás tekintetében is most.

Ez a lényeg.

Ettől múlik el az életveszély, ha most érnek a meglepetések, nem akkor, amikor már nagy lenne a tét.

Igen, bekövetkezne KÉSŐBB, ha nem keresném MOST a pofonokat.

Pont ez a lényeg.
Ezt nevezem én életveszélynek.

Ha eddig nem lett volna világos.

Ennyi

Na meló, csá.

Nem.

De most épp ezért keresem ezeket tudatosan, reggeltől estig pörögve nyelvórákon vagy melóhelyen a kedvéért, mert most derüljön ki minden, amíg javítható, ne akkor, amikor akkora tétje lesz, hogy elszaródik tőle az egész életem.

Ennyi.

Életveszély-elhárítás.
Mint mondtam.

Alázatosan hátralépni kettőt. Akár hármat.
Ezt teszem épp.

Na meló, csá.