Legkötött betét a pénz törpénél és a miskolciaknál :'DDDDDD

Annyira betalált neki a Zsery féle kihívás, hogy egyből a porondra ugrott, és tekeri az autiverklit keményen.

A kétezres években meghalt a gyagyás nagymamája, és örökölt tőle három millió forintot. Nemsokára megkörnyékezte egy zsidó figura, Sas tanárúr, akit következetesen csak "zsidó tanárúrnak" hívott, amíg ki nem derült a neve.

Azt ajánlotta a gyagyásnak, hogy ha odaadja neki kölcsönbe a 3 millió forintját, és jelzáloghitelt vehet fel a gyagyás nevén lévő nándorfejérvár utcai lakásra, akkor cserébe elintézi, hogy sodika munkát kapjon egy - ebből a pénből létrehozandó - kapaszkodj: judaika múzeumban informatikusként.

Sodika lecsapott a bomba dealre, sas tanárúr pedig annak rendje és módja szerint lelépett a pénzzel.

Ekkor vette át az ügy intézését sodika, a fejleményekről utólag értesülő anyukája, leszedette a jelzálogot az ingatlanról, és elindította a pert a három millió forint visszaszerzésére.

Ők is húzták az időt, így mostanra ért be a folyamat, és bár nem sas tanárúr, hanem egy lúzer rokona, akit kezesként vont be annak idején a szélhámos, minden hónapban fizet 30 ezer forintot sodika anyjának (a nyugdíjból vonják).

Azért neki, mert ha nem engedményezte volna a tartozást sodika az anyjára, akkor azt elvinnék az ő tartozásai (pl. diákhitel)

Szép összefoglaló, de egy fontos elem kimaradt. A lakás ugyan a gyagyás nevén volt, de apjának volt rá haszonélvezete. Szóval először erről lemondatták, mert különben nem adott volna a bank jelzálogot.

Amikor aztán nagy nehezen sikerült visszaszerezni a lakást, a haszonélvezet persze nem került vissza rá. Így Sodi aput saját fia megkárosította pár millió forinttal, és egy budai lakás helyett egy szomódi putriban tengette életét, mielőtt nyoma veszett.

Hát azért hetyetye.