Sétálsz a parkolóban, hátra fordulsz és ez fogad:
Mit teszel?

bruhaha

anyád

- Jó napot kívánok Doktor úr, Kaffka Mercédesz vagyok.
- Üdvözlöm Mercédesz, mi a panasza?
- Néhány hete észrevettem, hogy hirtelen minden előjel nélkül támadó vizelési ingerem van, de csak alig tudok pisilni, azt is vékony sugárban.
- Értem, nem fázott fel mostanában? Esetleg elkaphatott hüvelyi fertőzést?
- Doktor úr, magasan képzett egészségügyi dolgozó vagyok. Megnézné a prosztatámat?
- ???

Pár trolléga talán most éri meg, mi szükség volt a berlini, linzi, stb évadokra, és miért nem lett volna ideális, ha a korcs egyből Rocskaiék íróasztala alól kerül a börtönbe vagy a Blahára.

Abban nem lett volna semmilyen ív, nem lett volna az autipajzson keresztül is érzékelhető zuhanás. Nem tudott volna még a saját értékítelete szerint is kétségbeesni, mert nem lenne meg az érzet, milyen magaslatokról zuhant milyen mélyre, micsoda elképesztő hitelspirálba zuhant. Ilyen végzetes és holtig tartó eladósodást nem lehetett volna elèrni a Rocskai kanapé mögül élőbányászott 5 forintosokból, ezt kell megérteni.

Még ha sok trolléga jogosan háborog és érzi sértve magát, hogy egy ilyen nagy nyilvánosság előtt lebukott pedofil, adócsaló, nőverő bűnöző nem csak hogy (eddig) megúszta a börtönt, hanem olyan lehetőségeket és kereseteket ért el, mint sok becsületesen dolgozó troll sem, meg kellett éreznie a siker, az anyagi lehetőségek, a magasba törés ízét.

Persze ezek mind csak délibábok, mert hiába a milliós fütyik és a CV-ben jól festő munkahelyek, de valójában sose volt sikeres, az anyagi lehetőség sose vezetett kényelmes gazdagsághoz nála, és csak ránézésre tört magasba, hiszen mindenhonnan kirúgták, mégis mindenki megvetette.

De ha ennek az érzetnek a szele csapja meg, akkor utána teljesen másképp csapja meg a Blaha vagy Púpszász szele. Jobban látja, miket veszített, amiket Rocskaiék íróasztala alatt nem is lehetett volna elképzelni. Le is írta, hogy Púpszászra visszakerüléstől retteg, mert tudja, hogy onnan már nincs visszaút, és a legrosszabb az öreg alkeszeknek mesélni a restiben, hogy ő egykor pjogjamozó volt Németországban.

Remélem mostanra minden trolléga belátja már ennek az ívnek a szükségességét. És azt is tegyük hozzá, hogy a még látszólag felívelő szakaszok során is bőven volt miken röhögni, jelentősen szegényebb lenne a snecológia ezek nélkül.

Endre, ismét egy kényelmes, elfütyizgetős keddet indítunk?
Aztán este nevetünk, hogy mi lett belőle?

Az biztos, hogy ha már muszáj megjelennie Ausztriában, nem fogja kibirni, hogy ne menjen be egy buzigözbe szatirkodni es meztelen gyerekekre cibálni a szamarfaszt. Ezért is a kurva anyád te pedofil geci, hogy fulladnál bele a saját hányásodba!

Nagyon jó elemzés, egy dolgot tennék csak hozzá: hiába volt majdnem 10 évig tündérmeseország, a sodi egyszer se volt igazán boldog, azt a pár percet kivéve amikor meztelen kisgyerekeket kukkolhatott.

Végig iszonyatosan magányos volt, csicskította, kihasználta mindenki. Nem véletlenül lett vásárlás mániás hogy kicsit tompítsa a a magányt, és alkoholista, hogy tompítsa a depressziós gondolatait, hogy még egy magát összeszaró, csöves férfinek se kell. Igazi csaladról nem is álmodhatott, mert elviselhetetlen, a saját anyja se szereti.

Mostanra beérte az apját és az alkoholisták sorsát: azért iszik, hogy felejtsen, azért kell felejtenie, mert szégyelli magát, és azért szégyelli magát, mert alkoholista.

Jó volt ez a főzés saga is:

- egy szórakoztató és nézett főzős live, amiből egy forintot sem látott, mert Facebookon volt
- elköltött 100-200 ezret konyhai felszerelésre
- legközelebb 1 év múlva főzött újra, de nagyon szar receptet választott, nem volt vicces
- soha többé főzés