Interjú ex-tolvajkéregetőkkel II. - Sherlock Porks
Igazságot a Tolvajkéregetőknek·2018. november 28., szerda
Sherlock Porkset mindenki ismeri, így most eltekintenék attól a kéréstől, hogy mutatkozz be. Kezdjük mondjuk ott, hogy honnan jött az ötlet, hogy tolvajokat kergess? A korábbi tevékenységedhez képest ez egy szokatlan húzásnak tűnik.
Természetesen onnan, hogy nekem is folyton ellopták a biciklim. A korábbi tevékenységem? Pontosan beleillik. Talán még emlékszenek néhányan a Petárdastop Kommandó nevű kezdeményezésemre 2008 környékén, ami - hasonlóan a Tolvajkéregetőkhöz - az egykori Bombagyár közösségi blogról indult. Miután sokunknak elegünk lett abból, hogy a hatóságok tehetetlenek a petárdák ellen, amelyek pedig nagyon sok balesetet okoznak, és sokan - mondjuk ki őszintén, elsősorban cigányok - szándékosan dobálják gyerekekre, kutyákra, idős emberekre, bejelentettük, hogy a Bombagyár közönsége járni fogja az utcákat, és aki petárdát árul, vagy akinél petárdát meglátunk, megverjük. Rögtön be is indult a jajveszékelés a médiában, hogy hát ez micsoda borzalom, fekete bakancsos neonácik (mert ugyebár akkoriban mindenki annak számított, akinek nem ők adtak szót) bántani fogják az "embereket", ami kitűnő hírét keltette a dolognak, és az összes cigány összecsinálta magát. Nem volt más dolgunk, mint szilveszter napján látványosan gyülekezni egyet a Nyugati téren, ahová a rendőrség is hatalmas erőkkel kivonult, remek vágóképeket biztosítva a félelemtől reszkető tévéstáboknak, aztán elmentünk bulizni, ők meg leadták, hogy mindenki meneküljön, mert elindultak az erőszakos önbíráskodók, és a rendőrség, az a hülye rendőrség, hagyja őket. Persze, hogy hagyta, mert a rendőröket beavattuk a tervbe, hogy az egész csak egy médiahack, eszünk ágában sincs szilveszter éjszaka járőrszolgálatot játszani, pláne bárkit megverni. Jót röhögtek ők is. Viszont utána nemhogy azon a szilveszteren, de évekig nem lehetett petárdát látni sem Pesten, sem vidéki városokban. Nagyszerűen működött a trükk.
A Tolvajkéregetők természetesen nemcsak üres beszéd volt, ezt mindenki láthatja a videóinkban, de nem kis részben táplálkozott a Petárdastop Kommandó ötletéből. Nyilván nem azért csökkent felére a kerékpárlopások száma országszerte 2012 és 2015 között, mert minden tolvajt elkaptunk, hanem mert olyan hírünk volt, amit a csibészek nagyon is komolyan vettek. Ehhez pedig nem kellett semmiféle "önbíráskodás", amivel gyakran vádoltak bennünket az ostoba békegalambok, csak pár látványos videó. Működött, sikerünk tagadhatatlan, csak hát ugye bizonyos körök számára ez politikailag elfogadhatatlan volt.


Mik voltak az első lépések? Egyedül dolgoztad ki a módszereket, vagy másokkal közösen? Hogy szedted össze az első csapatot?
A Tolvajkéregetők kezdeteit a sorozatunk legelső epizódja mutatja be. A srácok, akiket ott láthattok, nagyrészt a Bombagyár blog törzsközönsége. A blog ugyan 2009-ben megszűnt, de a közösség nagyon összetartónak bizonyult. A mai napig is látom az egykori "gyárlakók" neveit a YouTube-videók alatti hozzászólásokban vagy Facebookon. A módszerek túlnyomórészt saját ötleteléseimből származtak, de a csapat segítsége elengedhetetlen volt, hogy a valóban működő módszereket kidolgozzuk.


Vezetőként nyilván rengeteg érdekes és izgalmas bevetésen vettél részt. Te mégis melyiket emelnéd ki? Melyik volt a számodra legérdekesebb, vagy legizgalmasabb?
Azt hiszem, Slenderman üldözése volt az egyik. Az a gyökér hol itt, hol ott bukkant fel, körbekergettük a fél városon, mire sikerült megpillantani és azonosítani. Sajnos a bíróság nevetségesen enyhe ítélettel futni hagyta. Megnyugodhatott, ahogy sokan mások is, hogy a bűn igenis kifizetődő. Érdekes volt az a fogás is, amelyben a VIII. kerületben, a Magdolna utcában kapcsoltunk le egy egész bandát, akik egyébként a zsaruk előtt is jól ismertek voltak. Ez a társaság egy sor különböző üzletben utazott, betöréstől metamfetamin-terjesztésig, és ezen a bringalopáson csúsztak el. Két társukat őrizetbe vették, azok rögtön dalolni is kezdtek, hogy mentsék az irhájukat. A harmadik, ami nagyon érdekes volt, amikor rejtett kamerával mentünk alkudozni egy nyilvánvalóan lopott biciklire a Kőbányai piacon. Ott is egy komoly betörőbanda dőlt meg, súlyos letöltendőket osztottak ki nekik. Mindegyik esetben a rendőrökkel való kitűnő együttműködés tette fel a koronát az akcióra. Ahol nem akadékoskodtak, nem néztek le minket, nem zavartak el tudálékoskodva, mint "okvetlenkedő civileket", ott mindig jó eredményeket értünk el.


Sokan vádoltak titeket rasszizmussal. Erről mi a véleményed? Milyen arányban képviselték magukat a kisebbségek a tolvajok közt?

Hát persze, hogy vádoltak, de hogy sokan, az nem egészen igaz. Vannak bizonyos emberek, akik egy képzeletbeli világban élnek, és számukra a "haladást" az jelenti, hogy mindent megkérdőjeleznek. A férfi lehet nő, a bűnözők valójában csak "szegények", az állam adjon mindent ingyen, és így tovább. Ezek az emberek nagyon emlékeztetnek egy fura vallás követőire, akiknek megvannak a maguk dogmái, szentjei, mitológiájuk és liturgiájuk. Ezeknek természetesen minden "rasszista", ami nem igazolja az ő nézeteiket.
Egyetlen tolvajtól sem kértünk származási bizonyítványt, és senkit sem kaptunk el jobban vagy kevésbé a faji hovatartozása miatt. Már az is nevetséges, hogy ezt le kell szögeznem. Bárki, akinek van szeme, megnézheti a videóinkat, láthatja, kifélék, mifélék azok, akiknél a biciklik, telefonok kikötöttek. Az előbb a petárdákkal kapcsolatban felemlítettem a cigányokat, gondolom, most is róluk szeretnél hallani. Az én személyes meglátásom szerint a biciklitolvajok nagyjából fele-fele arányban romák és nem romák. Aki nem hiszi, nézze végig a videóinkat, és húzogassa a strigulákat egy papírra két oszlopban, valahányszor egy-egy tolvaj lebukik.


A hazai kerékpáros közösség hogy állt a Tolvajkéregetőkhöz?
Kétlem, hogy volna olyan, hogy homogén kerékpáros közösség, ahogyan autós közösség, dohányzó közösség vagy földszintes házban lakó közösség sincs. Az, hogy valakinek van kerékpárja, nem jelent hovatartozást. Persze léteznek olyan szervezetek, amelyek ennek mentén szerveződnek, és magukat kívánják kinevezni ezen csoport kizárólagos képviselőinek. Azt kell mondjam, hogy ezektől a szervezetektől legjobb esetben semmilyen támogatást nem kaptunk, de volt olyan is, akik már az ötlet felmerülésekor is kígyót-békát-nácit kiabáltak ránk. Ne is fejtegessük, kik hozták létre ezeket a szervezeteket, és vajon valóban a kerékpározás támogatása az igazi céljuk.


Ért bármilyen hátrány azért, mert a Tolvajkéregetők vezetője voltál? Fenyegettek meg bűnözők? Volt, aki megpróbálta beváltani a fenyegetést?

Leszámítva azt, amikor üvöltöztek meg csicskakutyáztak, miközben a rendőrök a hátukra térdeltek, soha. Akkor is és most is nyilvánvaló volt, hogy a piti lopkodás nem a Tony Soprano kaliberű bűnözők üzlete.


Rendőrök vagy politikusok felől kaptál-e bármilyen jelzést, hogy hagyd abba a Tolvajkéregetők szervezését, vagy ellenkezőleg, jó az amit csinálsz?

Nagyon sok rendőr támogatott bennünket, az egyesületünknek is voltak aktív rendőr tagjai. Számos városban vagy pesti kerületben nagyon jó együttműködés alakult ki a zsaruk és köztünk, hivatalos és nem hivatalos vonalon egyaránt. Ugyanakkor például a Budapesti Rendőr-főkapitányság felső vezetése közvetlenül intézkedett, hogy a XI. kerületben ne köthessünk együttműködési szerződést az önkormányzattal. Ennek indokául azt nevezték meg, hogy mivel polgári perben állok a rendőrséggel - ami igaz, és meg is nyertem - ezért "nem látják biztosítottnak az együttműködést". Magyarul ha az önkormányzat támogat bennünket, akkor a rendőrség nem nyújt segítséget az akciókhoz, ami egyébként törvényellenes.


Mit gondolsz, ha nem lett volna az ominózus budakeszi eset, lett volna jövője a Tolvajkéregetőknek? Szerinted meddig fejlődhetett volna a mozgalom?

Sajnos a Tolvajkéregetők nemigen fejlődött volna már sehová, mert hivatalos támogatás nélküli civil szervezetként legfeljebb elműködgetett volna még egy darabig. Akkor lehetett volna ebből fejlődés, ha nem akadályozzák meg politikai okokból, hogy kiépüljön az együttműködés a rendőrséggel, hogy a média foglalkozzon a sikereinkkel, és így tovább.
Nem tudom, hányan ismerik az olvasók közül a To Catch a Predator című amerikai reality-tévéműsort, amelyben chatszobákban prédára leső pedofil bűnözőket csalnak lépre, elhívják őket egy kamerákkal alaposan telerakott csapdaházba, és nyilvánosan megszégyenítik őket, mielőtt letartóztatják. Mindvégig mutatják az arcukat, kiírják a nevüket, senki sem sikoltozik a személyiségi jogaikról. Igaz, ehhez az amerikai törvényi környezet is kell, ott ezt meg lehet tenni, ha az elkövető beismerő vallomást tesz, amire pedig rendszerint órákkal az elfogás után sor is kerül. De ma már Magyarországon is létezik hasonló jogintézmény, nem kellene az "ártatlanság vélelmének" szentségéhez mindenek felett ragaszkodni. A Tolvajkéregetők sorozat megmutatta, hogy ez a jogi dogma kifejezetten ellentétes a társadalom érdekeivel, hiszen néhány tucat bűnöző arcának nyilvánosságra hozatala drasztikusan javította a közbiztonságot országszerte.


A kerékpártolvajok után mi lett volna a következő szint? Autótolvajok? Korrupt politikusok?

Mindenki ezekkel a korrupt politikusokkal jön. Állandóan megkapjuk, hogy miért "a szegény emberekkel keménykedünk", miért nem a politikusokkal. Ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy a magyar lakosság, főleg a műveletlen része - ezeket a kommenteket valahogy mindig borzalmas helyesírással és jó adag trágársággal fogalmazzák meg - reménytelenül szélsőbaloldali gondolkodású. Nem is értik, hogy attól, hogy valakik valamilyen feladatot felvállaltak a társadalom javára, nem lehet őket hőbörögve számon kérni, hogy teljesen más problémákat miért nem kezelnek. Ugyanakkor azt sem értik, hogy a politikai korrupció, a nagy ügyek azért vannak, mert mindenki eltűri az apró csibészségeket a mindennapokban. Félrenéz, amikor a tolvaj egy bicikli lakatját fűrészeli, nem szól, amikor a szomszéd veri a feleségét, vagy éppen ő kezd üvöltözni, ha végtelen szabadságjogait tiporva megkérdezik, miért dohányozza tele a liftet. Az ilyenekből fakad, hogy nagyobb és még nagyobb bűnöket is eltűrünk, egyre feljebb tolódik a küszöb, és a végén nyugodtan el lehet lopkodni milliárdokat vagy akár proletárdiktatúrát kikiáltani, a sok hülye még éljenez is hozzá.


Megbántad, hogy belekezdtél ebbe az egészbe? Mit csinálnál másként, ha újrakezdhetnéd?

Nem bántam meg. Megbánni azt szokás, amit az ember helytelenül tesz. Azt pedig nem az eredmény, hanem a szándék dönti el. Ez is egyfajta magyar mentalitást tükröz, hogy csak azok a dolgok érdemesek megbánásra, amelyek hátrányos eredménnyel jártak. Ilyen alapon a tolvajnak is csak akkor kell bánnia tettét, ha lebukott. Különben minden rendben.


Nagyon sok adományt kaptatok a működésetek alatt és utána is. Hivatalos szervektől, pl. önkormányzatoktól kaptatok bárminemű segítséget?

Az imént említettem egy esetet, amikor a BRFK megtorpedózott egy komoly együttműködési kezdeményezést, amelyből pedig fel tudtunk volna szerelni egy teljes csapatot, amely Dél-Budát valószínűleg megtisztította volna a tolvajoktól, ahogyan például a debreceni csapat is saját városukat. Kaptunk hasonló ajánlatot a IX. kerületben is, azt azonban mi utasítottuk el, miután a kerületi rendőrség határtalanul aljasan viselkedett velünk. A kisújszállási önkormányzattal azonban például létrejött ilyen együttműködés, bár hivatalosan nem bennünket, hanem a helyi polgárőrséget támogatták, amelynek egyik tagja egyben Tolvajkergető is volt, és a Polgárőrség keretén belül valósította meg, amit mi csinálunk. Ez egyben válasz azoknak is, akik állandóan azzal jönnek, hogy miért nem léptünk be a Polgárőrségbe "törvényesen", mármint szerintük.


Elsőrendű vádlottként mi a véleményed az ítéletről? Lehet még egy ilyen ítélet után tolvajokat kergetni?

Lehet, csak nem érdemes. Az ügy nagyszerűen lovat adott a bűnözők alá. Míg az ő szent jogaikért tűzbe mennek a hatóságok, rólunk rögtön az ügy kezdetén öles szalagcímekben íratták meg, hogy önbíráskodó, erőszakos bűnözők vagyunk, különösen én, teljes nevemen - ennyit az ártatlanság vélelméről - ezzel erős üzenetet küldve az alvilágnak, hogy tessék nyugodtan folytatni a lopkodást, meg fogjuk akadályozni, hogy holmi önjelölt magyar Batman - ez én lennék, egy bíró szerint - beleavatkozzon a mindennapi ügymenetbe. Ma már minden suttyó meg van róla győződve, hogy ha tetten érik őket, az bizony "bűncselekmény", mert ugye a Tolvajkéregetőket is ezért csukták le. Idő kérdése, hogy mikor történik valami erőszakos cselekmény, mert valami csibész úgy képzeli belegázoltak mindazon jogaiba, amelyeket felfogása szerint épp az ellenünk folyó büntetőeljárás vindikált számára. Előtte is sokan úgy képzelték, hogy őket csak a Jóisten ítélheti meg, hát még ezután.


Szerinted van még értelme aktivistáskodni Magyarországon? Mit üzennél azoknak, akik most kezdenének bele valami hasonlóba, vagy csak egyszerűen szeretnének változtatni az őket körülvevő világon?

Nincs. Magyarország egy elveszett ország, egy halott nemzet. Lehet választani a közép-ázsiai önkényuralom és a parttalan szabadoskodás, a Soros-féle szép új világ között. A gyereked az iskolában vagy a Hiszekegyet fogja körmös terhe mellett hibátlanul felmondani, vagy a genderideológia aktuális vívmányaiból ír házi dolgozatot.


Úgy tudjuk Peruban vagy. Hazajössz még valaha? Ha nem, új hazádban fogsz hasonló tevékenységet folytatni, mint itthon?

Miért jönnék?

Lima, 2018. november 8.