Ha a medvesajtos Baxi trollt fenyíteni érkezett a bíróságra, miért néz ki úgy mint egy elhízott alkoholista? Baszki mintha a fia lenne a dagadt baszógép mikuláskecinek.

Az a fenyítés se volt semmi. Mintha valami sittes alja cigányt néznék, komolyan. Még jó, hogy nem szólt be mellé "szökik a málna" kategóriás szövegeket. A nagy buddhista filozófus, baszki.

Úgy tűnik a rácsos járókában Sanyiról nem csak a fehérje meg a hepacé ragadt rá, hanem a mentalitás is.

Tajgi eddig fos volt. Mióta így bekeményedett, azóta szar.

A diploma nélküli gyakornoki fizetés 0 és 1000 euró között mozog. Ha a gyakornok jelenleg is aktív tanulója egy felsőoktatási intézménynek, és kötelező gyakorlaton van, akkor általában több, mert más adóbesorolás alá esik. Endre se nem tanuló, se nem képzett informatikus, így 700 eurónál biztosan nem keresett többet egy hónapban, de lehet, hogy még ennyit sem.

Hamburgban és a nyugati nagyvárosokban 350-400 eurónál kevesebbért nem kap szobát egy WG-ben sem. Napi 15 eurónál csak akkor tudja kevesebből megoldani az étkezését, ha magának főz, de ezt az ő esetében kizárhatjuk. Ha tényleg biciklivel jár mindenhova, nem szórakozik, nem vesz ruhát és nem utazik, akkor a legjobb esetben is nullára jön ki, nagyon szűkös hónap végi napokkal.

Ezzel szemben Endre folyamatosan utazgat, állítása szerint 500-500 eurót adott RGL-nek és az anyjának, új tabletje van, keményen piál stb. Ha csak az 1000 euró "jótékonykodásával" számolunk, az is azt jelenti, hogy havonta 150 eurót kellett volna megspórolnia. Egyszerűen nem áll össze a dolog.

Valószínűleg pár száz eurót kapott a gányolásáért, amit elköltött a kiscigóval fenntartott buzirománcára, a többi kiadását gazdatestek állják. Az sem valószínűtlen, hogy egy ismerősnél lakik jelenleg is.

Ne verje ki!
Ne rázza ki!
Rolikával szívassa ki!

Németországban nagyon szigorúan veszik a 8 órás munkanapot. Ez a nyolc óra a legtöbb esetben 9 órás munkahelyi ottlétet jelent, mert fél óra ebédszünet és egy-két kávészünet is benne foglaltatik. Egy hónap átlagban 21 munkanapot, tehát 168 órát jelent. Endre maximuma 155 óra volt, tehát még a legszorgalmasabb időszakban is másfél nappal kevesebbet dolgozott, mint a minimum.

Ez önmagában is elég szomorú, ráadásul mérnöki, fejlesztői és kreatív munkaterületeken gyakoriak a projektalapú munkák és az emiatt fokozott terheléssel járó projektzárási időszakok, amikor még a gondosan megtervezett német munkarend mellett is gyakoriak a túlórák. Ahogy a táblázatból látszik, Endrének ilyenje nem volt.

Ez azt jelenti, hogy nem vonták be semmilyen komoly projektbe, nem bíztak rá felelősséggel járó munkát, egyszerűen csak hagyták, hogy végigdolgozza a próbaidejét, aminek a végén nem kötöttek vele szerződést. Ha láttak volna benne potenciált, akkor ez egészen máshogy alakult volna. A németek nagy hangsúlyt fektetnek a csoportmunkára, ráadásul a csoportokat az adott projektnek megfelelően alakítják ki, így az egyes kollégáknak alkalma adódik sok különböző munkatárssal együtt dolgozni.

Ehhez azonban elengedhetetlen a német nyelv legalább középszintű, de magabiztos ismerete, a magas motiváció és megfelelő szakmai felkészültség. Valószínűleg Endre mindhárom téren erős deficitet mutatott, így az első pár hét után letettek arról, hogy bevonják az intenzívebb munkába, és ezzel nagyjából megpecsételte a saját sorsát is a cégnél.

Normális esetben egy gyakornok 180-200 munkaórával zár egy hónapot (ezeket kifizetni nem szokták, de szabadságnak kiadják), a teljes, 6 hónapos próbaidejét pedig egy juniori, határozott idejű szerződéssel fejezi be.

Nekem személy szerint megfordult a fejemben, hogy Endre zéró proaktivitással látott neki a munkának, a nyelvi és szakmai hiányosságai miatt nem mert vagy tudott kérdezni, így aránytalanul sok ideig dolgozott egy-egy részfeladaton, ráadásul azt is rossz eredménnyel tette. A többi gyakornok közül kilógott passzivitásával, életkorával, szakmai kvalitásainak alacsony szintjével. Sokkal nagyobb eséllyel kap lehetőséget a cégnél az Endre által emlegetett litvánok valamelyike, annak ellenére, hogy nem tudnak még németül, mint egy olyan gyakornok, akinek folyamatosan fogni kell a kezét. Egyetlen cégnek sincs kapacitása arra, hogy minden újonc mellé supervisort nevezzen ki. Ilyen nagyon egyszerű ez.

Nyilván az életveszély miatt vettél takarítórobotokat ahelyett, hogy megadnád a kétezer forintomat...

És az mennyire életszerű, hogy felvesznek egy érettségizett kóklert nulla értékelhető referenviával, akinek jóval a nyugat-német átlag felett fizetnek, ráadásul határozatlan idejű szerződést kötnek vele?

Elmondom. Semennyire. Egy diplomás, jó magyar referenciákkal rendelkező magyar vagy más közép-kelet-európai munkavállaló is kezdőként tud csak belépni egy nyugati, pláne egy német céghez. Ahol már csak adózási okok miatt is egy szerényebb bérkategóriába sorolják be eleinte.

Ahogy az étteremben való evés és meghízás sem valószerű. A legtöbb német általában csak egy salátát ebédel, vagy mivel a többség egyetemista kora óta párkapcsolatban él, otthonról hoz enni. Ha heti egyszer-kétszer ki is ugrik valahova, az általában szusit, reformkonyhát vagy superfoodot jelent. Itt Németországban, főleg észak-nyugaton elhízni a szegények szoktak. Junkfood, mire, készételek és rengeteg pékáru kerül az alsóbb rétegek, pláne a főzni nem tudók vagy nem akarók asztalára.

Endre mesés megtakarításait továbbá cáfolja az új laptop hiánya. Ez szakmai minimum lenne nála, mégse tudta pótolni a régi, tönkre ment Acert.

További kérdéseket vet fel, hogy bár állítása szerint minden nap a kollégáival ebédelt, valamint lakótársai is vannak, kizárólag a kiscigánnyal tölti együtt az idejét, más társasága nincs.

"Persze, bazmeg, azért kelek fel reggel, azért borotválkozom meg, öltözöm fel, és fürdök le, és azért vagyok ott estig egy irodában, hogy te a napsütésben csavargás közben jókat ehess."

Na a társadalom pont így érez a te élősködéseddel kapcsolatban.
Mit szólsz hozzá, hogy neked nem jár a munkanélküli segély?